Blog - 2022-re részben, 2024-re teljes egészében megújul Krasznahorka vára

A Szlovák Nemzeti Múzeum 2022-ben tervezi megnyitni a látogatók előtt a rozsnyói járásbeli Krasznahorkaváralja mellett található Krasznahorka várát. A vár egésze azonban valószínűleg csak 2024-ben lesz látogatható. Ezt Branislav Panisa múzeum vezérigazgatója jelentette ki, augusztus 26-i sajtótájékoztatóján. Krasznahorka várában 2012. március 10-én pusztított tűzvész. A tüzet a vár tövében cigarettára rágyújtó kamasz fiúk okozták. A lángok átterjedtek a vár fazsindelyes tetőszerkezetére, és teljesen elpusztították azt. A nemzeti kulturális műemlékben található, 14. századbeli gyűjteményt azonban sikerült megmenteni. Jelenleg a várban restaurálási munkálatok folynak. A rekonstrukció után a vár úgy fog kinézni, mint a 20. század elején.

Rozsnyó - A virágok és munka városa

Rozsnyó Szlovákia délkeleti részén - a Szlovák Érchegység lejtői és a Szlovák Karszt Nemzeti park fennsíkjai között található kisváros. A település Gömör felső részének fontos központja és ősi tradíciók városa is egyben. Elnevezése a német Rosenau-ból származik, ami rózsaligetet jelent. A mai település ősét német telepesek alapították a 13. század végén. Írásos emlékek először 1291-ben említik, amikor III. András magyar király az esztergomi érseknek adományozta ezt a területet. A város a nevét egy különösen gazdag bánya után kapta, amelyet Rosnoubanának neveztek. Az első városi előjogokat a hagyományaik szerint Nagy Lajos adományozta a városnak a 14. század derekán, majd a 15. század során az őt követő uralkodók is sorozatosan megerősítették a városi kiváltságokat. A középkorban főleg aranyat és ezüstöt bányásztak itt, később a vasérc kezdett egyre nagyobb szerepet játszani. A 15. század során többször is gazdát cserélt a terület, többek közt a husziták, Hunyadi János, és a Rozgonyi család is uralta. Mivel a város nem rendelkezett kiépített, erős védművekkel, azért a török hódoltság idejében többször is feldúlták, kifosztották. A Rákóczi-féle szabadságharc idején a Nagyságos Fejedelem többször is innen irányította az uralma alatt lévő országrészeket. A város számára fontos év volt 1776., amikor Mária Terézia felosztotta az esztergomi érsekség területét, és római katolikus püspöki székellyé tette a várost. Az 1848/49-es szabadságharc után a település bányászvárosból oktatási és iparvárossá változott. A város híres iskoláit sok fontos tudományos, irodalmi és művészeti személyiség látogatta. Fejlődéséhez nagymértékben hozzájárultak a helyi katolikus egyház, és az Andrássy család munkássága is. Az első világháborút követő trianoni békediktátum után a várost Csehszlovákiához csatolták. Ebben ideiglenes változást az első bécsi döntés hozott, amely eredményeként 1945-ig a területet újra Magyarországhoz csatolták. A második világháború után azonban a város ismét Csehszlovákiához került.

Rozsnyó (szlovákul Rožňava) ma Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, római katolikus püspöki székhely.

Rozsnyói szlovákok

Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította a Trianoni Békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény gyászolja a trianoni országvesztés tragédiáját, és egyben a tragédia túlélését ünnepli, azt üzenve, hogy voltunk, vagyunk és leszünk a Kárpát-medencében.

Centenárium év eseményei

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította a Trianoni Békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény gyászolja a trianoni országvesztés tragédiáját, és egyben a tragédia túlélését ünnepli, azt üzenve, hogy voltunk, vagyunk és leszünk a Kárpát-medencében.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek

A trianoni Békediktátum következményeként, Magyarország elveszítette területeinek kétharmadát, a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken.

Programajánló

  • Természeti kincsek és a kékfestés nyomában
  • Nyári mozi az obszervatóriumban
  • A Rozsnyói Bányászati Múzeum harmadszor szervezi meg nyári múzeumi táborát 6-10 év közötti gyerekek számára, amely idén „Az UNESCO-kincsek nyomában Gömörben“ címet viseli. A nyári tábor célja, hogy bemutassa az UNESCO jegyzékében szereplő gömöri természeti és kulturális értékeket. A résztvevők a nemzeti park kincsei mellett a szintén egyedinek számító kékfestéssel és a fujarával is megismerkedhetnek. A múzeum munkatársainak szándéka felkelteni a fiatal generáció tagjainak figyelmét a Szlovák-karszt Nemzeti Park azon természeti kincseinek, egyedülálló barlangjainak és szakadékainak megismerése iránt, melyeket 1995-ben a szomszédos Aggteleki karszt értékeivel együtt felvettek a UNESCO világörökség listájára. A tábor idei témájával összecseng, hogy ez a jeles esemény éppen 25 éve történt.

  • Már hagyomány, hogy júliusban és augusztusban minden csütörtökön filmet vetítenek a csillagvizsgálóban, köztük újdonságokat is. A kínálat változatos, minden látogatói réteget igyekeznek megcélozni. A vetítések júliusban 21 órakor, augusztusban pedig 20.30-kor kezdődnek. A nyári moziban is érvényesek a járványügyi óvintézkedések.