2022-re részben, 2024-re teljes egészében megújul Krasznahorka vára

A Szlovák Nemzeti Múzeum 2022-ben tervezi megnyitni a látogatók előtt a rozsnyói járásbeli Krasznahorkaváralja mellett található Krasznahorka várát. A vár egésze azonban valószínűleg csak 2024-ben lesz látogatható. Ezt Branislav Panisa múzeum vezérigazgatója jelentette ki, augusztus 26-i sajtótájékoztatóján.

„Továbbra is tartjuk magunkat a kitűzött időponthoz – 2021 vége, 2022 eleje. Én még mindig bízom abban, hogy a 2022-es nyári szezonban Krasznahorka már megtelik látogatókkal. Ez azt jelenti, hogy az újonnan kiépített információs központ mellett látogatható lesz a vár alsó és középső része is” – fejtette ki a múzeumigazgató, hozzátéve: 2024 végéig meg akarják nyitni az egész várat.

A várat a 13. század második felében a Csetneki és Máriássy család építtette, utóbbiak 1290-től 1352-ig birtokolták. 1352-ben a Bebekek szerezték meg és bővítették. Oklevél 1341-ben említi először. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, majd Hunyadi Mátyás visszavette. 1556-ban I. Ferdinánd serege sikertelenül ostromolta. 1566-ban Schwendi Lázár vette be, királyi tulajdonba került, s irányítására az uralkodó várkapitányt nevezett ki, Andrássy Péter személyében, aki II. Rudolf császár szolgálatában állt, így 1575-től Andrássy-birtok lett. 1578 és 1585 között reneszánsz erődítménnyé építették ki, majd 1676-ban pompás palotává alakították. 1678-ban Thököly serege foglalta el, 1685-ben őrsége egyéves ostromzár után adta fel. A Rákóczi-szabadságharc idején urai, az Andrássy fivérek közül öten (István, György, Pál, Miklós és Mátyás) csatlakoztak a kurucokhoz, s csupán Andrássy Péter tartott ki mindvégig a császár hűségén. 1706 őszén rövid ideig itt tartotta fogva II. Rákóczi Ferenc Forgách Simon grófot. A szabadságharc utolsó éveiben csak kisebb létszámú helyőrség szolgált a várban, amit Andrássy György csak 1710 novemberében adott fel Peter Viard császári tábornoknak. 1812-ig lakták, 1817-ben a felsővárba villám csapott és legrégibb részei leégtek, de a többi a 2012-es tűzvészig teljes épségben állt.

Fotó: infostart.hu

Önkéntesek munkájának köszönhetően megújul a hányatott sorsú kálvária

Önkéntesek munkájának köszönhetően megújul a hányatott sorsú kálvária. Jelenleg a keresztút állomásait ábrázoló Zsolnay-domborművek restaurálása folyik. A rozsnyói kálvária három szempontból is jelentős: egyházi, társadalmi, de művészeti és művészettörténeti szempontból is, ugyanis mindössze két ilyen kerámia domborműves keresztút van a világon, egy Magyarországon, a másik pedig Rozsnyón. A kálvária 1741-ben épült Steer Jakab és felesége, Katalin adományából a város északi részén. Eredetileg hét stációból állt, amelyekben olajfestmények kaptak helyet. A 19. században kisebb átalakításokon esett át, majd 1938-ban átépítették. Ekkor 14 stációt alakítottak ki, Jézus szenvedéstörténete pedig a világhírű pécsi Zsolnay porcelángyárban készült színes kerámia domborműveken elevenedett meg. 

A rozsnyói keresztút a szocializmus éveiben hanyatlásnak indult. Az 1970-es években az első két stációt a kórház és egy víztartály építése miatt elbontották, ezekből a pótolhatatlan értékű domborművek is eltűntek. Az 1980-as évek végén megújult a barokk kálvária-templom és a harangláb. Az évek során a templomot többször kirabolták, a harangot ellopták, a keresztút lassan feledésbe merült.

A siralmas állapotba került kálvária felújítása - Görgey Árpád kezdeményezésére - mintegy öt évvel ezelőtt vette kezdetét.

Arról, hogy az önkénteseknek mit sikerült eddig megvalósítaniuk, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, és milyen munka vár még rájuk, a ma7.sk oldalon olvashatnak.

Fotó: ma7.sk