A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Körülbelül 80 százalékban elkészültek a Pósch-kert felújításának építési munkálatai. A város szívében található parkot, amely dr. Pósch József egykori polgármester után kapta a nevét, a városi önkormányzat újíttatja fel.

A Pósch-kert felújítására az önkormányzat 300 ezer eurós támogatást kapott, amikor 2018 októberében kihelyezett kormányülést tartottak a városban. Az eredeti tervek szerint a munkálatoknak 2020 végéig be kellett volna fejeződniük.

A polgármester rámutatott, bizonyos munkákat tavalyról át kellett tolni az idei évre, a beruházási, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium pedig engedélyezte a projekt határidejének 2021-re való módosítását.

Fotó: A park látványterve

A Szlovák Nemzeti Múzeum 2022-ben tervezi megnyitni a látogatók előtt a rozsnyói járásbeli Krasznahorkaváralja mellett található Krasznahorka várát. A vár egésze azonban valószínűleg csak 2024-ben lesz látogatható. Ezt Branislav Panisa múzeum vezérigazgatója jelentette ki, augusztus 26-i sajtótájékoztatóján.

„Továbbra is tartjuk magunkat a kitűzött időponthoz – 2021 vége, 2022 eleje. Én még mindig bízom abban, hogy a 2022-es nyári szezonban Krasznahorka már megtelik látogatókkal. Ez azt jelenti, hogy az újonnan kiépített információs központ mellett látogatható lesz a vár alsó és középső része is” – fejtette ki a múzeumigazgató, hozzátéve: 2024 végéig meg akarják nyitni az egész várat.

A várat a 13. század második felében a Csetneki és Máriássy család építtette, utóbbiak 1290-től 1352-ig birtokolták. 1352-ben a Bebekek szerezték meg és bővítették. Oklevél 1341-ben említi először. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, majd Hunyadi Mátyás visszavette. 1556-ban I. Ferdinánd serege sikertelenül ostromolta. 1566-ban Schwendi Lázár vette be, királyi tulajdonba került, s irányítására az uralkodó várkapitányt nevezett ki, Andrássy Péter személyében, aki II. Rudolf császár szolgálatában állt, így 1575-től Andrássy-birtok lett. 1578 és 1585 között reneszánsz erődítménnyé építették ki, majd 1676-ban pompás palotává alakították. 1678-ban Thököly serege foglalta el, 1685-ben őrsége egyéves ostromzár után adta fel. A Rákóczi-szabadságharc idején urai, az Andrássy fivérek közül öten (István, György, Pál, Miklós és Mátyás) csatlakoztak a kurucokhoz, s csupán Andrássy Péter tartott ki mindvégig a császár hűségén. 1706 őszén rövid ideig itt tartotta fogva II. Rákóczi Ferenc Forgách Simon grófot. A szabadságharc utolsó éveiben csak kisebb létszámú helyőrség szolgált a várban, amit Andrássy György csak 1710 novemberében adott fel Peter Viard császári tábornoknak. 1812-ig lakták, 1817-ben a felsővárba villám csapott és legrégibb részei leégtek, de a többi a 2012-es tűzvészig teljes épségben állt.

Fotó: infostart.hu

Önkéntesek munkájának köszönhetően megújul a hányatott sorsú kálvária. Jelenleg a keresztút állomásait ábrázoló Zsolnay-domborművek restaurálása folyik. A rozsnyói kálvária három szempontból is jelentős: egyházi, társadalmi, de művészeti és művészettörténeti szempontból is, ugyanis mindössze két ilyen kerámia domborműves keresztút van a világon, egy Magyarországon, a másik pedig Rozsnyón. A kálvária 1741-ben épült Steer Jakab és felesége, Katalin adományából a város északi részén. Eredetileg hét stációból állt, amelyekben olajfestmények kaptak helyet. A 19. században kisebb átalakításokon esett át, majd 1938-ban átépítették. Ekkor 14 stációt alakítottak ki, Jézus szenvedéstörténete pedig a világhírű pécsi Zsolnay porcelángyárban készült színes kerámia domborműveken elevenedett meg. 

A rozsnyói keresztút a szocializmus éveiben hanyatlásnak indult. Az 1970-es években az első két stációt a kórház és egy víztartály építése miatt elbontották, ezekből a pótolhatatlan értékű domborművek is eltűntek. Az 1980-as évek végén megújult a barokk kálvária-templom és a harangláb. Az évek során a templomot többször kirabolták, a harangot ellopták, a keresztút lassan feledésbe merült.

A siralmas állapotba került kálvária felújítása - Görgey Árpád kezdeményezésére - mintegy öt évvel ezelőtt vette kezdetét.

Arról, hogy az önkénteseknek mit sikerült eddig megvalósítaniuk, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, és milyen munka vár még rájuk, a ma7.sk oldalon olvashatnak.

Fotó: ma7.sk