Blog - Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

Rozsnyó - A virágok és munka városa

A település Gömör felső részének fontos központja és ősi tradíciók városa is egyben. Elnevezése a német Rosenau-ból származik, ami rózsaligetet jelent. A mai település ősét német telepesek alapították a 13. század végén. Írásos emlékek először 1291-ben említik, amikor III. András magyar király az esztergomi érseknek adományozta ezt a területet. A város a nevét egy különösen gazdag bánya után kapta, amelyet Rosnoubanának neveztek. Az első városi előjogokat a hagyományaik szerint Nagy Lajos adományozta a városnak a 14. század derekán, majd a 15. század során az őt követő uralkodók is sorozatosan megerősítették a városi kiváltságokat. A középkorban főleg aranyat és ezüstöt bányásztak itt, később a vasérc kezdett egyre nagyobb szerepet játszani. A 15. század során többször is gazdát cserélt a terület, többek közt a husziták, Hunyadi János, és a Rozgonyi család is uralta. Mivel a város nem rendelkezett kiépített, erős védművekkel, azért a török hódoltság idejében többször is feldúlták, kifosztották. A Rákóczi-féle szabadságharc idején a Nagyságos Fejedelem többször is innen irányította az uralma alatt lévő országrészeket. A város számára fontos év volt 1776., amikor Mária Terézia felosztotta az esztergomi érsekség területét, és római katolikus püspöki székellyé tette a várost. Az 1848/49-es szabadságharc után a település bányászvárosból oktatási és iparvárossá változott. A város híres iskoláit sok fontos tudományos, irodalmi és művészeti személyiség látogatta. Fejlődéséhez nagymértékben hozzájárultak a helyi katolikus egyház, és az Andrássy család munkássága is. Az első világháborút követő trianoni békediktátum után a várost Csehszlovákiához csatolták. Ebben ideiglenes változást az első bécsi döntés hozott, amely eredményeként 1945-ig a területet újra Magyarországhoz csatolták. A második világháború után azonban a város ismét Csehszlovákiához került.

Rozsnyó (szlovákul Rožňava) ma Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, római katolikus püspöki székhely.

Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum

Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.

Rozsnyói szlovákok

Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Természeti kincsek és a kékfestés nyomában
  • Nyári mozi az obszervatóriumban
  • A Rozsnyói Bányászati Múzeum harmadszor szervezi meg nyári múzeumi táborát 6-10 év közötti gyerekek számára, amely idén „Az UNESCO-kincsek nyomában Gömörben“ címet viseli. A nyári tábor célja, hogy bemutassa az UNESCO jegyzékében szereplő gömöri természeti és kulturális értékeket. A résztvevők a nemzeti park kincsei mellett a szintén egyedinek számító kékfestéssel és a fujarával is megismerkedhetnek. A múzeum munkatársainak szándéka felkelteni a fiatal generáció tagjainak figyelmét a Szlovák-karszt Nemzeti Park azon természeti kincseinek, egyedülálló barlangjainak és szakadékainak megismerése iránt, melyeket 1995-ben a szomszédos Aggteleki karszt értékeivel együtt felvettek a UNESCO világörökség listájára. A tábor idei témájával összecseng, hogy ez a jeles esemény éppen 25 éve történt.

  • Már hagyomány, hogy júliusban és augusztusban minden csütörtökön filmet vetítenek a csillagvizsgálóban, köztük újdonságokat is. A kínálat változatos, minden látogatói réteget igyekeznek megcélozni. A vetítések júliusban 21 órakor, augusztusban pedig 20.30-kor kezdődnek. A nyári moziban is érvényesek a járványügyi óvintézkedések.