Betléri Andrássy kastély

Az eredetileg itt álló XV. századi gótikus kúria falainak egy részét használták fel az 1700 körül felépített reneszánsz és barokk stílusú kastély építésekor. Andrássy István a család betléri ágának alapítója költözött ekkor az ősi fészekből, Krasznahorkáról Betlérre. Később 1792 és 1795 között klasszicista stílusban átépítették, bővítették és angolparkkal vették körül.

Az 1880-as években az épületet a többszintes francia várkastélyok mintájára historizáló stílusban építették át. A politikailag befolyásos és gazdaságilag jelentős Andrássy család az átépítés során kényelmes vendégszobákat, vadászszalont, játéktermet, ebédlőt és könyvtárat alakíttatott ki. Ebben az időben létesült a fakazettás mennyezetű bejárati csarnok, és a kastély ebben a formában szinte változatlanul maradt fenn napjainkig.

Az Andrássy család egészen a második világháború végéig a kastélyban élt. A szocializmusban államosították, de eredeti berendezését meghagyták, és a kastélyban az egykori főúri életet bemutató múzeumot hoztak létre. Az 1990-es évek első felében történt felújítás eredménye Europa Nostra-díj lett.

A kastély kiállításai

A kastély termeiben tett látogatás során időutazáson érezhetjük magunkat, a nagyrészt eredeti 1700-as, 1800-as évekből származó bútorokkal, berendezési tárgyakkal, műtárgyakkal, festményekkel berendezett szobákban alapos képet kapunk az Andrássyak főúri mindennapjairól.

A bútorok zömét a XIX. század eleji angol empire és a XVIII. század végi bécsi klasszicista stílus határozza meg, de láthatunk régebbi, gótikus és reneszánsz stílusú asztalokat is. Emellett gazdag a fegyvertörténeti kiállítás is a középkortól a XIX. századig.

Érdekesek a család által összegyűjtött különböző egzotikus tárgyak is, mint pl. a fókabőrből készült eszkimóöltözet vagy a több ezer éves egyiptomi múmia. Természetesen vadászkastély lévén a trófeák sem maradhatnak el.

A festmények között Feszty Árpád, Lotz Károly, Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Madarász Viktor művei is megtalálhatók.

A kastély egyik leghíresebb látványossága a nagy központi könyvtár. A kastély könyvtárát 1790-ben Andrássy Lipót alapította és ebből az időből származik belső kialakítása is. Állománya mintegy 20 ezer kötet, főleg a XV.-XIX. századokból származó 15 nyelven íródott hittudományi, történelmi, földrajzi és filozófiai mű.

A kastélypark

A kastélyt övező csodálatos 81 hektáros parkot a XVIII. század végén létesítették H. Nebbien építész tervei alapján, amikor a kastélyt klasszicista stílusban átépítették. Az építészt a franciák „vissza a természethez” filozófiája inspirálta, több kerti építménnyel igyekezett felidézni néhány történelmi építészeti stílus sajátosságait. Így keletkezett többek közt a rotunda, a szabadkőműves csarnok, a nagy halastó melletti regényes kis tornyos vár, amely egyben állatkert is volt, a mesterséges barlang és a nyári lak.

A parkban az akkori divatnak megfelelően vízesés, szökőkutakat építettek ki, szobrokat, ágyúkat állítottak fel.

A park nagyobbik részét csodaszép rétek és tisztások teszik ki, csak a kisebbik rész fásított. A hazai fajtákon kívül van itt több egzóta: hegyeslevelű liliomfa, 37 m magas simafenyő többek közt. Találunk egy méltóságteljes, 500 éves tiszafát is, de nagyon szépek a vadgesztenyefák, juharok, kőrisek. A parkot keresztül-kasul átszelő ösvényeken kedvünkre sétálhatunk, szinte folyamatos madárcsicsergést hallgatva, az ugrándozó mókusokat figyelve, de ne lepődjünk meg, ha netán egy-egy nagyobb vadállat is utunkba kerül, pl. őzek, dámszarvasok. A park hegy felőli része ugyanis nincs bekerítve, szabadon csatlakozik a hegység erdeihez, így téve igazán autentikussá a környezetet.